Kávézacc felhasználása a kertben

A kávé az egyik legnépszerűbb és legelismertebb ital világszerte, serkentő és frissítő tulajdonságai miatt fogyasztják. Ennek a nagy népszerűségnek a következményeként a világon évente 10 millió tonna, Magyarországon 25.700 tonna kávézacc keletkezik és kerül a szemétbe. Mivel ez növényi maradék ezért jól használható a kertben és így nem kell a szemétre kerülnie.

Kémiai összetétel.

A kávézacc NPK tartalma tömegszázalékban: 2,79% Nitrogén, 0,18% Foszfor, 1,17% Kálium.

A kávézaccban lévő nitrogén elsősorban a fehérjékben és más szerves molekulákban található, amelyek a növények számára nem hozzáférhetők, amíg a talaj mikroorganizmusai le nem bontják őket egyszerű ionokra. Ennek eredményeként a kávézaccban lévő nitrogén idővel lassan szabadul fel, ahogy a növényeknek szüksége van rá. Ellentétben a műtrágyákban található nitráttal, ami vízoldható és  így gyorsan kimosódik a talajból és szennyezi a felszín alatti vizeket.

Kémhatás: 5,5-6,8 pH enyhén savas.

Szén/nitrogén arány: 17:1

A kávézacc kémiai összetétele g/100g szárazanyagban [%]

Cellulóz	12,4
Hemicellulóz	39,1
Lignin	23,9
Zsír	2,29
Hamu	1,3
Fehérje	17,44
Nitrogén	2,79

A kávézacc ásványi anyag összetétele mg/1kg szárazanyagban [ppm]

Kálium	11700
Kalcium	1200
Magnézium	1900
Kén	1600
Foszfor	1800
Vas	52
Alumínium	22,3
Stroncium	5,9
Bárium	3,46
Réz	18,66
Nátrium	33,7
Mangán	28,8
Bór	8,4
Cink	8,4
Kobalt	15,18
Jód	<0,10
Nikkel	1,23
Króm	<0,54
Molibdén	<0,08
Vanádium	<0,29
Ólom	<1,60
Szelén	<1,60
Gallium	<1,47
Ón	<1,30
Kadmium	<0,15

Felhasználás.

A kávézacc használata mind rövid, mind hosszú távon javítja a talaj szerkezetét, miközben javítja a foszfor, kálium, magnézium és réz elérhetőségét. Ásványi talajokon (homok, agyag) maximum 20%(m/m)-ot keverjünk a talajhoz. A kávézacc lebomlása során humusz keletkezik.

A kávézacc a talaj egyéb szervesanyag forrásaival együtt megköti a növényvédőszer maradványokat, megakadályozva a környezetbe való bejutást.

A kávézacc segít a talaj vízmegtartásában. A saját súlyának több mint ötszöröse vizet képes megkötni.

A komposztálásnál nagyon jó nitrogénforrás a kávézacc. Kiszárítva jól tárolható, nem büdös mint az állati trágyák, így a szomszédok sem reklamálhatnak. Kis térfogatú komposzt halom is jól dolgozik vele. Én 1/3m3 nagyságút készítek belőle, 40-50nap alatt készül el. Az alábbi receptet kísérleteztem ki:

    - 40 liter kávézacc

    - 100 liter zöld (fű, gyomnövények, zöldhulladék, fa fiatal hajtásai, ...)

    - 200 liter barna (szalma, fűrészpor, faapríték, száraz levél, …)

    - 5-10 liter érett komposzt mint oltóanyag (elhagyható)

Kutatások kimutatták, hogy a kávézaccot lebontó gombafajok elnyomnak néhány gyakori gombás rothadást és hervadást. Ide tartoznak a Fusarium, Pythium és Sclerotinia fajok, amelyek a burgonyát, a paradicsomot, a paprikát, a padlizsánt és a lágyszárú növényeket támadnak meg.

A friss kávézaccot közvetlenül a talajra legfeljebb 1cm vastagságban használjuk, mert a kávézacc finomszerkezetű és könnyen tömörödik, így a vastag kávézacc réteg megakadályozza a nedvesség és a levegő mozgását a talaj felszínén. Vastagabb réteg esetén dolgozzuk bele a talaj felső rétegébe.

A kávézaccból "tea" is készíthető. Egy bögre zaccot áztassunk 10 liter vízbe egy éjszakán keresztül és kész a folyékony tápoldat.

A kávézaccra jól reagáló növények: áfonya, káposzta, szójabab, gyümölcsfák, paradicsom, kukorica, rózsa, kamélia, rododendron, som, körömvirág, bangita, magnólia és azálea.

Egy a babszemekkel végzett kísérletben a kávézacc hozzáadása káros hatásokat mutatott a növények fejlődésében. Kimutatták, hogy a kávézacc csökkenti a magvak csírázását és a növények növekedését egyes kultúrnövényeknél és dísznövényeknél (brokkoli, póréhagyma, retek, viola, napraforgó) így a kávézacc nem használható univerzálisan a kertben.

Ne használjuk lúgos talajt kedvelő növényeknél pl. krizantém, zsálya.

Vermikomposztálásnál (gilisztás komposztálás) is használhatjuk a kávézaccot, de figyeljük oda az adagolásra.